2014. október 12., vasárnap

1. rész: A kellemetlen meglepetés

Mikor az előző szóváltás lezajlott, mindenkiből kitört a röhögés. Ott hevertek a jelenet helyszínén az intim fotók, s egypár perverz diák odasietett, hogy megszemlélhesse őket. Nem kis csoport alakult ki a képek körül, ezért gyorsan odasétáltam és bemásztam a kör közepére, majd felkaptam a fotókat és szétszakítottam. Castiel haver volt, most hagyjam, hogy ott csorgassák a diákok a nyálukat?! Undorító… Magam sem voltam egy angyal ilyen téren, de azért ez a perverzség határait feszegette. Nem csoda, hogy a diri kiakadt.
Visszasétáltam a társaságunkhoz, ahol nem kis meglepetés fogadott. Egy hosszú hajú barna csajszi flörtölgetett az ÉN pasimmal:
- Kiscsaj, vertek már pofán? – húztam fel a szemöldököm, majd a lány értetlen arckifejezését nézve gúnyosan felnevettem – Ő – mutattam Nathanielre – a pasim. – mire a csajnak leesett, hogy nagyon nem jó emberrel kezdett ki, már nem volt esélye eliszkolni előlem – Mi is a neved? – kérdeztem tetetett érdeklődéssel, majd gúnyos mosolyra húztam a számat
- Melody – hebegte a barnaság
- Óh, Melody! – nevettem fel olyan Aro stílusban, majd folytattam – Nagyon rossz emberrel kezdtél ki! – a lány már remegett az ijedségtől, mikor megérkezett Leigh és Lysander. Mikor az utóbbi felfogta, hogy mi van, rögtön félbeszakította a lelki terroromat:
- Clare ezt talán nem ké…. – nem vártam meg, hogy befejezze, rögtön visszadobtam a lasztit
- Mit nem kéne? – húztam fel a szemöldököm, majd arra lettem figyelmes, hogy újdonsült „barátnőm” lelépett
- Tudod te azt – morogta a srác, majd lassú léptekkel megindultunk a bejárat felé.
Mikor beléptünk vörös barátunk kullogott a folyosón:
- Na mi volt? – léptünk oda hozzá
- Egy köcsög bemártott, hogy még tavaly év végén egy 9.-essel csináltam a szertárban. – puffogott. Ezen hangosan felröhögtem, mert azért kicsit cinkesek az ilyen akciók….
- És te csodálkozol, hogy majdnem kirúgtak?! – förmedt rá Nathaniel a vörösre
- Most mié’? – csodálkozott a fiú. Hát Vajon „mé’?”
- Azért mert…. Jó, nem fejezem be a mondatot, veled nem lehet beszélni – forgatta meg a szemeit Nath, majd a „jóindulatú” szóváltásukat a csengő akasztotta meg.
Leigh a 12.B-sek terme felé vette az irányt, mi meg megfogyatkozva a magunk osztálya felé. Ahogy beléptünk, a szokásos látvány fogadott minket: Amber a gólya lányokból tartott válogatást, Armin a PSP-jét nyomkodta, miközben Charlotte beszélt valami marhaságot a fülébe, Alexy és Kentin szerelmesen elnevetgéltek a hátsó sorban, Viktor a telefonját nyomkodta és Mr. Frainze-nek a látványtól sírni akadt kedve. Majd mikor meglátta a társaságunkat, azt hittem beleőszül a pillantásainkba. Ja, bocs nincs hova őszülnie…
Nem is néztük tovább szegény Ofőt, inkább úgy döntöttünk, hogy leülünk a helyünkre. Én Nathaniel mellé, Rosa és Nina egymásmellé, Lysander pedig mögénk. Ilyen siralmas körülmények között kezdődött el az első óra amikor bekopogtattak….. Vajon ki volt az? Hát az az édes, tündi-mündi Melody. Ha lehetne a tekintettel ölni, akkor az a csaj már nem élne. Sőt….
- Elnézést – mondta szokatlanul magas hangon – Ez a 11.G? – kérdezte
- Kisasszony, igen, ez az az osztály. Ha nem tévedek, ön Melody az új lány, igaz? – kérdezte udvariasan a tanár
- Igen – majd belépett a termünkbe és minden szó nélkül kezdte a bemutatkozást – Melody vagyok, Alaszkából jöttem…. – ekkor valaki félbeszakította
- Mesterségem címere ez a két betűje…. – mormolta Castiel, mire mindenki felröhögött. Még a tanár is megmosolyogta a viccet
- Öööö… Inkább leülök – mondta zavartan a lány, majd elkezdte pásztázni a padsorokat. Persze, hogy azt a sort választotta, ahol Nathaniel ül… Közvetlenül elénk pakolt le, amit én egy szúrós tekintettel díjaztam:
- Ugye nem baj, hogy ide ülök? – kérdezte „kedvesen”
- De baj… - morogtam, mire Nathaniel belepuszilt a hajamba
- Nyugi – súgta a fülembe – Nem, nem baj, ülj csak le – mondta udvariasan, mire a lány úgy ezer szerelmes pillantással bombázta a srácot
- Ácsi! – hőköltem vissza – Csak akkor ülhetsz itt, ha egy, befogod, kettő, nem nézel hátra, három, ha megszűnsz létezni – förmedtem rá – Világos?!

- Ig-Igen – mondta zavartan Melody, majd azzal a lendülettel előre fordult. Jobban teszi…. 

4 megjegyzés:

  1. Szia! :) Nagyon tetszik a történeted igaz még az elején jársz de ez már nem sablonos (legalább is szerintem).Csak így tovább. :)

    Ha szeretnéd akkor kritikát is írok a blogodról. ( http://catgirladvices.blogspot.hu/ )

    VálaszTörlés
  2. Szia! Nagyon köszönöm és igen, ha lehet igénybe venném a kritikát ^^ Előre is köszönöm :)

    VálaszTörlés
  3. Rendben :) Akkor majd szólok ha kész a kritika és kapsz hozzá egy linket. ;)

    VálaszTörlés